Nem misztikum! – Az iskolaérettség kritériumai

A szeptemberi iskolakezdés minden családban nagy kihívás. A kis hétéves életében az első nagy „korszakváltás”, amely lehet izgalmas, újdonságokkal, érdekességekkel teli kaland, de szorongásokkal, félelmekkel járó időszak is. A január-februári iskolaérettségi vizsgálatok eredményéből jól lehet következtetni arra, hogy ősszel mi vár ránk, hiszen a gyermek érettsége nagyban meghatározza azt, hogy a kettő közül mire számíthatunk. Akármilyen végeredménnyel is zárulnak ezek a vizsgálatok, az előttünk álló bő fél évben sok minden tud még változni.

Ezekben a hetekben számos szülő, akinek iskolakezdés előtt áll a kis ovisa, felteszi a nagy kérdést: Vajon iskolaérett a gyermekem? Nyilvánvalóan a szülők nagy része nem szakember, és nem is feltétlenül tudja, hogy melyek azok a kritériumok, amelyeknek a kicsinek meg kell felelnie az iskolakezdésnél. Mindezt tetézi még az is, hogy a témát egy misztikum veszi körül. Ráadásul, ha az iskolaérettségi vizsgálatok nem várt eredményt hoznak, könnyen kétségbe esik a szülő, pedig ebben a korban – célirányos fejlesztéssel – fél év alatt szinte csodát lehet tenni a gyermek képességeit illetően.

Nézzük, mikor számít iskolaérettnek Magyarországon egy nagycsoportos óvodás, és mik lehetnek azok az intő jelek, amelyek arra utalhatnak, hogy a gyermek még nem iskolaérett! „A szakemberek szerint nagyon fontos azt látni, hogy amikor iskolaérettségről beszélünk, négy terület EGYIDEJŰ jól működésének kell meglennie” – magyarázza Dr. Bohács Krisztina intelligenciakutató, a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője. „Gyakran tapasztaljuk azt, hogy a szülő biztos abban, hogy a gyermeke iskolaérett, hiszen például jól mozog, vagy szépen rajzol, ügyes a kézműves foglalkozásokon. Igen ám, de ha nehezen meséli el, hogy mi történt aznap az oviban, vagy egy rövid kis történetet, mesét nehezen tud visszamondani, mégsem érett meg az iskolára.”

Viselkedés, szociális fejlettség

Egy 7 éves, iskolaérett óvodást egészséges öntudat, magabiztosság, kíváncsiság és önállóság jellemez. Mind a társaival, mind pedig a tekintéllyel már együttműködni képes, tartós barátságokat alakít ki, szívesen vesz részt szabályjátékokban, és könnyen alkalmazkodik a szabályokhoz, amelyeket a csoporttársak vagy az óvónénik támasztanak. Könnyen leválik, nem sír, nem nyugtalan a szülők jelenléte nélkül. Érdeklődik a betűk, számok világa iránt, és örömmel, izgalommal várja az iskolát.

Ha mindezekben hiányosságokat tapasztalunk: a gyermek viselkedése túlzottan babás, regresszív; nincs öntudata, nem bátor, nehezen válik le; idegenekkel és a kortársakkal nem kommunikál szívesen, félénk és visszahúzódó; sőt nem tudja a frusztrációit kezelni, bizonyos esetekben hajlamos az agresszivitásra – nem beszélhetünk iskolaérettségről.

Fizikai adottságok, mozgás

Egy 6-7 éves gyermek testi adottságait tekintve ideális esetben körülbelül 120-130 cm magas, 20-22 kg. Erre az időszakra tehető az ujjak porcosodása, aminek az írásnál, rajzolásnál fontos szerepe van. A kézdominancia már kialakult, nem görcsösen, hanem szépen fogja a ceruzát. A jól irányítható kéz előfeltétele az írástanulásnak.

Ha a gyermek nagy- és finommotorikus mozgása még kissé ügyetlen, összeszedetlen; koordinálatlanság tapasztalható a kortársakhoz képest; nem szívesen vagy félénken használ bizonyos eszközöket, görcsösen szorítja a ceruzát, ügyetlenül fogja az ollót, még nem iskolaérett ezen a területen.

Értelmi fejlettség, kognitív képességek

Ez az a terület, amelyen a legtöbb kritériumnak kell megfelelnie egy iskolakezdés előtt álló gyermeknek. A figyelem, a koncentráció, a monotóniatűrés kialakulása elengedhetetlen ebben a korban, hiszen ezen területek fejlettsége alapját képezik az ismeretek elsajátításának. Nagyon fontos, hogy a gyermek rendelkezzen egy általános tájékozottsággal is, elsősorban magáról és a szüleiről, azoknak foglalkozásáról, munkájáról. De például egy képről is tudjon beszélni önállóan, emlékezzen korábban hallott mesékre, és képes legyen analógiás gondolkodásra.

A matematikai képességeket tekintve ismerje a több-kevesebb-ugyanannyi fogalmát, a dobókockán a korongképeket megszámlálás nélkül tudja leolvasni, nagyjából tudjon számolni húszig.

Említésre méltó, fontos terület még a munkamemória, amelynek szintén megfelelően kell működnie: tehát tudjon a gyermek fejben tartani bizonyos adatokat, adathalmazokat, amelyekkel egy adott feladathoz dolgoznia kell.

Beszéd, nyelvi érettség

Hat éves korra alapkritérium a helyes beszéd. Fontos, hogy a gyermek tökéletesen ismerje az anyanyelvét, beszéd- és kifejező készsége megfelelő legyen, tehát árnyaltan, nyelvtanilag helyesen, összefüggően fogalmazza meg gondolatait, érzelmeit; jól és érthetően ejtse a hangzókat.  Nem lehet probléma számára egy élményről, adott témáról, képről néhány összefüggő mondatot mondani. Ez a terület azért is nagyon fontos, mert alapját képezi az írott beszéd megtanulásának.

A fejletlen beszédkészség, a hiányos fogalmi rendszer, a beszédhibák mindenképpen a gyermek fejlesztését követelik meg, hiszen ezek az elmaradások nagyban nehezítik az írás elsajátítását, illetve az értő olvasás kialakulását.

„A fenti területek elmaradása, fejletlensége az iskolába kerülő gyermekek esetében az évek során kumulálódik, komoly frusztrációt, tanulási zavarokat, nehézségeket okozva, melyek motivációvesztéshez vezetnek a legtöbb esetben. Érdemes tehát már a startvonalnál odafigyelni, és a még kezdeti, kisebb mértékű elmaradásokkal célirányosan foglalkozni” – hangsúlyozza Dr. Bohács Krisztina. A jó hír az, hogy az agyi plaszticitás kisgyermek korban a „legerősebb”; pontos iskolaérettségi vizsgálatot követően a célirányos fejlesztés már néhány hónap alatt rendkívül hatékony tud lenni, szinte csodákra képes.